2014. február 28.

Tavasz a télben

Más években ilyentájt már mindenki bőszen várja a tavaszt. Idén nem várja senki, mert itt van jószerivel ősz óta, nem is volt telünk. És mégsem olvasom azt sehol, hogy jajdejó! Valószínűleg azért, mert mindenki, legalábbis aki kerttel foglalkozik, azt érzi, amit én: ez így nem normális.
Már januárban lehetett látni mindenfele kibújó tavaszi hagymás virágokat. Bíztam egy darabig Kisfalu hűvös klímájában, hogy ott majd még nem. Azért tartom szerencsés dolognak, hogy ott minden kicsit később indul meg, mert ha még jönnek tavaszi fagyok (mert szoktak jönni), akkor pont ezért nem tudnak Kisfaluban nagy kárt tenni, bár volt már rá példa, hogy mégis. És ha mégis, akkor viszont sajnos sokkal nagyobb kárt tesznek, mint máskor. És most is attól tartok: lesz ennek még böjtje.
Mert a hét elején (elcsúszott hétvégén voltunk ott) azt tapasztaltam, hogy már ott is bújik, hajt minden. Kidugták leveleiket a nárciszok.
Virágoznak a krókuszok, meg a törpe írisz is.
Kibújtak mind a tulipánok.
Virágzik a pitypang.
Hajt az őszirózsa – pedig hol van még az ősz!
És hajt a mellette levő helyen valami bordó levelű is. Úgy rémlik, a ligetszépét ültettem ide tavaly, de az ilyen bordó levelekkel hajt tavasszal?
Egy hétpettyes katica (egyre inkább megbecsülendő, hogy nem Harlekin!) is előbújt a melegben, miközben fölötte egy délután alatt megszáradt a mosott ruha.
A madaraknak hiába vettem ilyen kis labdákat, csak egyet tettem ki, azt sem ették meg, bár pont akkor jöttek rá ketten is (mire fényképeztem, már csak egy maradt).
És valami más olvadás is bekövetkezett. Az őszi disznóvágáskor a mélyhűtő ládába került félkilós darálthús-csomagok teljesen, kiszedhetetlenül egymáshoz és a hűtőláda oldalához fagytak. Ugyan nem volt még esedékes a hűtőláda leolvasztása, de mivel a következő hétvégén ismét öldökölni fogunk, mégis szükséges volt előkészíteni a terepet nem olyan módon, hogy az odafagyott húsokra még frisseket halmozok. Így megtörtént a leolvasztás, amit alkoholos filccel rögzítettem is a láda oldalán. Mikor máskor, ha nem jégtörő Mátyás napján? (Ami mellesleg Pörc szülinapja, most volt 3 éves!)
Juteszembe a tavaszról: le kéne cserélni a blogruhát. De most ezzel a disznóval vagyok elfoglalva, aki még él, de már nem sokáig.

5 megjegyzés:

  1. Pörcnek is boldog szülinapot! Hát én már azért nagyon remélem, hogy a tél nem tér vissza. Nálunk is hajt minden, bár nem olyan mértékben, mint nálatok. Mi azért csak az Alpokalja vagyunk :-) De a pitypang virágzásán leesett az állam.

    VálaszTörlés
  2. Nagyon úgy tűnik, hogy idén a tél érdeklődés hiányában elmarad, volt már rá példa. Meglátjuk, mi sül ki belőle, mást úgysem tehetünk.
    Én is kettő golyót tettem ki eddig, de csak mostanában kezdtek járni a madarak. Jórészt őszapók.
    Gratulálok a kitartásodhoz és boldog blogszülinapot kívánok, Pörcnek is jó egészséget.
    Szépek a virágaid, most már biztosan szerzek, olyan törpe íriszt. Nagyon csábítóak.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is azt szoktam mindig mondani: az időjárás nem kívánságműsor.
      A törpe írisszel csak az a baj, hogy akárcsaka krókusz, nagyon hamar elvirágzik. Szombatra már csak az elfonnyadt szirmok maradtak. Egyébként tényleg nagyon kedves kis virág, korai, mint látod, de szerintem a színét nem teljesen hűen adja vissza a fénykép, talán kicsit lilásabb.

      Törlés
  3. Akkor a lányom és Pörc születésnapja egy napra esik. :D

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...