Vőlegények

Akárhogy is fáj, mert bizony fáj, Csokiból és Kormiból husi lesz. Elrontották: baknak születtek. Ahhoz viszont, hogy husik legyenek, herétlennek kell lenniük, hogy ne legyen büdös a húsuk. A herementesítésnek több útja is létezik és úgy tűnt, a legfájdalommentesebb a gyűrűzés. Így beszereztük az elasztrátor fogót és 100 gyűrűt (mert csak annyit adtak) és éppen kéthetes korukban megkapták a gyűrűket. Állítólag kb. két hét alatt fognak leesni a herék.

A dolog egyszerűbben ment, mint gondoltam. Egyértelmű volt, milyen magasságba kell fölhelyezni a gyűrűt és azt is egyszerű volt elkerülni, amitől intettek minket, hogy a csecsbimbók is a gyűrűbe kerüljenek. Viszont azt olvastuk, hogy általában ezt észre sem veszik, ezt azért nem mondanám. Az ugribugri megszűnt, a járásuk elég merev lett és egy darabig csak feküdtek, Csoki még sírdogált is egy picit. De ez csak egy pár óráig tartott, délutánra a mozgásuk rendeződni látszott. Másnap pedig az ugribugri  is visszatért, rosszabbak voltak, mint valaha. Mert igaza lett Piszkének: bűn rosszak.
Ha szabadon vannak kint (általában így van), jobb esetben rohangálnak és egymással játszanak, rosszabb esetben (általában így van) lerágják és letapossák a sziklakertet.

A nyuszifülnek annyi

A pinceablak mélyedését is el kell foglalni

Pörcnek nem azért van kint a nyelve, mert rájuk fáj a foga. Jó játszópajtások

De ahogy elnézem őket, arra jutottam, hogy egy ilyen kis lénynek öröm lehet megszületni. Addig csak bezárva a sötétségbe, mozogni is alig tudnak, de ahogy megszülettek, szinte egyből várt rájuk a felfedezni és beugrálni való világ. Azóta is felfedeznek, ugrálnak, futnak. És sziklakertet rágnak meg taposnak.