Még a disznólkodásunk idején mondta Kinga, hogy találkozott M.nénivel és valahogy szóbakerült, hogy mi folyik nálunk. Erre mondta is egyből M.néni: akkor be kell öltözni és jönni kell hozzánk, mert ez itt helyi szokás. De nem jött. Nem hallottam még erről, és tegnap végre nem felejtettem el megkérdezni tőle, hogy is van ez.
Amikor egy háznál disznót vágnak, a helybeliek beöltöznek maskarába: mindenféle rongyokat vesznek föl és még az arcukat is bekenik. Fölveszik a hátikast, úgy állítanak be a házhoz, követelve maguknak a finom falatokat. És ha nem kapnak, akkor ellopják. Mesélte M.néni, hogy régen volt, hogy valaki nem adott, hát az abélából kilopták a sajtot. És nem is a kicsit, hanem a nagyot!
Kérdeztem tőle, hogy akkor miért nem jött? Azt mondta, hogy már későn tudta meg. Mondtam neki, hogy azt nem hiszem, mert negyed10-kor vacsoráztunk. De azt is mondtam neki és a társaságának (nem egyedül volt), hogy legközelebb elvárjuk a maskarásokat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése