Itt vagyok végre!

Tegnap megérkeztem, egy elég viszontagságos út után. A viszontagságot leginkább a meleg okozta, kisebb részben pedig még az is, hogy megálltam Szlovákvárosban Hasfelmetsző rendelőjénél, hogy a már május óta illegális kutyám végre újra megkapja a legalitását (gyengébbek kedvéért: be lett oltva).

Hű, de vágytam már a hűvös házra! Pesten már lakáson belül is iszonyú volt a meleg, aztán amikor beléptem itt a házba, mellbevágott a hűvös. Azt hittem, 20 fok sem lesz, de tévedtem: 21,5 fok volt bent. Ez pont jó, igyekszem is megtartani, bár a most már másfél napos itt-tartózkodásom, az időnkénti ajtónyitogatás, főzés, ez-az megtette a hatását: ma már elértük a 22 fokot is. Napközben bent vagyok, zokni a lábamon és időnként, amikor már melegre vágyom, kimegyek egy kicsit tenni-venni, vagy csak társasági életet élni Pörccel vagy Kacorral.
Mert amúgy egyedül jöttem, azaz csak az állatokkal. Tegnap még úgy jöttem, hogy most csak hétfőig maradok. Ma már úgy van, hogy nem hétfőig, de nem tudom, hogy meddig. Egy halom mindent az alapján találtunk ki, hogy hétfőn visszamegyek Pestre és nem tudom, ezek most milyen irányban fognak változni. Persze azt nem bánom, ha tovább maradhatok, naná hogy nem. De akkor is csak jövő vasárnapig, mert akkor jön hétfőn a következő anyuka-pátyolgatás (addig telefonon zajlik), utána pedig elutazom a szokásos nyári matekoskodásomra. Azt sem tudom még, hogy ha maradok, a többiek (elsősorban Lajosom) mikor csatlakoznak hozzám.
Ahogy megérkeztem, szinte első dolgom volt a kertet megnézni. Na, a kert még sokkal borzasztóbb, mint amire számítottam. Térdig ér a gaz, alig lehet benne látni a haszonnövényt. A látvány ennyire sokkoló volt:

De legalább zöld

Még jó, hogy tudom, mit hova vetettem. Na meg ott a paradicsom, a bab és az uborka mellett a támasz. A paradicsomot itt-ott föl lehet fedezni, mert némelyik már magasabbra nőtt a gaznál (sőt, virágzik is!), de a paprikát kifejezetten keresni kell. A bab is jól látszik, mert mászik már szépen magasra. Az uborka nem nagyon igyekszik, de szerencsére ő idén már kapott egy gazolást, így látható. Akárcsak a tökfélék, amik utoljára szintén ki lettek gazolva, bár ők is annyira nőnek, hogy kikandikálnak a gazból. Még a borsó (már ami kikelt) látszik ki, és képzeljétek el, virágzik! Június közepén már virágzik is a borsó! Sőt, mai felfedezésem, hogy némelyiken már hüvely is van.
Tegnap este alapos szúnyogriasztás után már neki is láttam a gazolásnak, kívülről indultam neki, hogy majd csak egyszer eljutok befele is. Pár napja láttam az Időképen, hogy errefele nagyon nagy eső volt, gondoltam, jutott ide is. De csak addig gondoltam, amíg bele nem próbáltam vágni a kapát először a földbe. Kőkemény volt. Nem is sokat tudtam haladni, hanem ma reggel jól meglocsoltam, hogy ma este már tudjak kapálni. Ma pedig erre járt Szántóvető, és mondta, hogy valóban, a környéken mindenhol nagy eső volt akkoriban, de nálunk nem. Szokták is itt mondani: elhúzza a Hegy.
Hát ez a gazolás most nagyon sziszifuszinak ígérkezik, de majd csak haladok vele. Aztán a jövő hét végén megérkezik kertészlegény fiam, ő pedig nagyon hatékonyan tud kapálni és az ő dereka bírja is. Remélem, beveti a tudását és újra mintakertet varázsol ide nekem.