Parasztünnep

„Mikor egész nap áztatóan esik,
A dologból könnyen parasztünnep kerekedik.”

(Az idézet a Parasztünnep című CD-ről származik, ami az egyik zenész barátunk közreműködésével is készült.)
Végre esik! Tudom, az országban több helyen esett már a múlt héten is (jó, itt is esett egy picike) és a héten is voltak már nagy viharok, sőt, jégverések is, amit persze nem kívánok. De az esőt igen, hiszen aranyat ér! És eddig az esőfelhők mindig elkerültek minket. Szántóvető szokta mondani: Kisfaluban már csak akkor esik, amikor egész Európában esik. Mostanában is ez a helyzet. Nem győzök locsolni, de csak a veteményt, a fű locsolására már nem marad víz és energia, pedig az meg kéne a kecsóknak.
De ma éjjel végre rákezdte és szinte megállás nélkül esett egész nap a jó kis áztató eső. Parasztünnep volt. És persze mikor máskor áztattam volna be a szuperbiooldatomba az uborkamagot és a babot, ha nem tegnap? Egész nap vártam, hogy elvetem én a sárban is, de mindig, amikor elindultam, pont elkezdett esni. Pedig egyszer egy fél percre még a Napi is kisütött, de aztán újra rákezdte.
A kert egyébként kicsit késésben van, de alakul: virágzik a borsó, nő az újhagyma, kibújt a petrezselyem és a répa. Bedugtam három csírás lilahagymát, hogy magot neveljek belőle. És tele van a kert krumplival, pedig nem is vetettem. Tavaly berohadt az egész, nem is foglalkoztam vele, úgy látszik, Szántóvető traktora szétcsapdosta a maradékot és kikeltek. Hagyom, hagy nőjenek, csak eléggé összevissza vannak.
Heroikus munkával már kiültettem az összes paradicsom- és paprikapalántát. Az utóbbiak elég picikék, majd adok nekik Bactosolt (ezt is jó lett volna az eső előtt, de ez van). A paradicsomok mellé kapáltam be kecsketrágyát, remélem, nem égetem ki őket vele (még életemben nem trágyáztam, eddig nem is nagyon volt mivel). A gazhelyzet nem olyan katasztrofális, mint máskor szokott: az, hogy itt lakom, azt jelenti, hogy minden délután tudok legalább egy fél-egy órát foglalkozni a kerttel, így pedig nagyon hamar ki lehet takarítani egy-egy ágyást. Az elmúlt két hétvégén a palántázások voltak soron, most már lehet koncentrálni a gazmentesítésre és a locsolásra, ha szükséges. És még hátravan a bab, uborka, kapor, tökfélék, cékla, spenót elvetése. Ezek már meglesznek hamar.
Örülök nagyon a mai esőnek, de nem tudom elfelejteni, hogy is nézett ez ki tavaly: ilyenkor ugyancsak nem esett, ki sem kelt emiatt pl. az uborka, mert nem voltam itt, hogy locsoljak. Aztán júniustól meg egész nyáron meg ősszel, meg még télen is esett. Ezt sem szeretném, azt a rengeteg megrohadt növényt, ami tavaly volt. De, mint mondani szoktam: ez nem kívánságműsor.

A kiskecsók pedig nőnek, mint a gomba. És, amint azt Piszke megjósolta: rosszalkodnak.