2013. január 31.

Csak hirtelen

Akartam még mesélni arról a havas hétvégéről, de annyi rengeteg sok a munkám, hogy nincs időm semmi másra. Viszont van most egy dolog, amit sürgős megemlítenem. A Nők Lapja honlapján elindult egy verseny, amiben az ország legjobb női bloggerét keresik. És ebben a versenyben szerepel egy blog, amit nagyon szeretek olvasni, mert mindig fölvidít: Piszke blogja. Arra kérem az én olvasóimat is, hogy szavazzanak rá! És ha már ott jártok, találtam a listában még egy általam olvasott blogot (összesen 5 szavazatot lehet leadni): a falusisanzont. Pontosabban lehet, hogy van ott több ilyen blog is, de nem volt energiám végiglapozni az egészet. Hihetetlen, mennyi blog van! Úgyhogy külön köszönöm, hogy ebben a hatalmas blogtengerben van, aki az én hajómra is fölszáll (vagyis olvas)!

2013. január 25.

Hóhelyzet

Az előző hétvégéből egy péntekszombati kisfalusi tartózkodás jutott nekünk. Nem sok, feltöltődéshez éppen nagyon is kevés, de ilyen a tél: háromnapos hétvégét csak akkor tudunk ott tölteni, ha már péntek reggel elmegyünk, mert ha este megyünk, nem tudjuk kifűteni a házat annyira, hogy ne megfagyva aludjunk. Most ugyan el tudtunk menni pénteken reggel, de szombat estére vissza kellett jönnünk Pestre. Így viszont pontosan belecsöppentünk a hóhelyzet kellős közepibe.

2013. január 17.

Na de hova?

Már egy éve problémáztam azon, hogy hova fogom tenni a következő, idei naptárt? Az eddigi négy azért volt ott, ahol volt, mert volt a tartócsavaroknak helye az elektromos dobozok sarkában, szöget, csavart pedig nem akartunk fúrni-verni a falba. Még az is megfordult a fejemben, hogy a maja világvége megoldja a problémámat, de a maja világvége ellenem fordult és nem jött el.

2013. január 13.

Naptár 2013


Már várták nagyon a falubeliek. Kérdezgették: Készül-e már? Mikor osztjuk? Mi pedig válaszoltunk: Igen, készül, szokás szerint január 1-jén osztjuk. Aztán ez csak félig lett igaz: igaz volt, hogy készült, de végül is nem január 1-jén osztottuk, mert akkor mentünk arra a szép nagy sétára a vendégeinkkel. Mire onnan megjöttünk és mire megint kiélveztük a legszebb látványt (a távozó vendégét), már kezdett besötétedni, akkor pedig már nincs sok értelme elindulni. Azt hittem, Juli nehezményezni fogja, hogy nem mentem előbb, de kiderült, hogy ők is el voltak foglalva egész nap, így a naptárosztást elhalasztottuk 2-ára.

2013. január 8.

Szilveszterünk

Szilveszter délutánján szokásosan megérkeztek vendégeink, akikről most már kimondhatom, hogy minden évben pont ilyen összetételben meg szoktak érkezni, így megint heten ünnepeltünk együtt. Már amikor magunk voltunk, mert mentünk mi mindenfele. Igen jó vendégeink ők nekünk: amint megérkeztek, egyből terüljasztalkámat varázsoltak a hozott élelmekből: volt az asztalon pogácsa (csak most nézem, hogy azt a jófajta vájlingot igazán otthagyhattad volna, Szomszédasszony!), kocsonya, mindenféle sütemények. Szomszédasszony még egy szatyornyi szilveszteri kelléket is hozott, amiből egy dudát és egy banyakalapot egyből le is nyúltam.

2013. január 5.

Menet-napló

Gyönyörű hat napot töltöttünk Kisfaluban, amihez még az is hozzájárult, hogy zömében az időjárás is gyönyörű volt: fagypont körüli hőmérséklet, szikrázó napsütés. Szerettünk is volna nagyon sokat menni, kirándulni, sétálni, egyből a második naptól, mert az első napon még a fűtéssel voltunk elfoglalva. De sajnos egyből első este megtudtuk, hogy rögtön másnap vadászat lesz megint, tehát be leszünk zárva ha nem is a házba, de az udvarba, kutyástul.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...