Aztán rájöttünk a titokra. Ebben a faluban (ami ma már város) van egy artézi kút. A nagynénémék csak ennek a vizét isszák, a csapvizet nem. Sőt, csak ezzel főznek. Így tehát Lajosommal megállapítottuk: a kakastej valójában az artézi víz. Most ősszel, amikor a harácsoló alföldi túrán jártunk, hoztunk is magunkkal két palacknyit, hogy majd főzök én magam abból kakastejes levest. De nem csak levest főztem belőle, hanem ittam is, hát mit ne mondjak, finoman szólva elég kénes szaga van.
Már akkor elkezdtem gondolkodni, hogy hogy tudnék én Kisfaluban is kakastejes levest főzni, hiszen ott nincs artézi kút. Van viszont kutyika! Így akkor elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, a disznótor előtti napon én elmegyek a kutyikához és hozok onnan forrásvizet, abból főzöm a levest. Így is tettem pénteken. De azt tudtam, hogy a kutyika felé már tavasz óta fakitermelés folyik, ezzel elég rendesen tönkre is tették ott a környezetet, így gumicsizmát húztam. És jól tettem: hatalmas sárban, mélyen kivájt teherautó-nyomok között alig találtam meg szegény kutyikát. Borzasztó látvány fogadott.
 |
| A kutyika maga is igen borzasztó … |
 |
| … de a környéke még siralmasabb |
 |
| Az ott talált üvegpoharat fejreállítottam, hogy ne fagyjon szét |
Úgyhogy a leves ha nem is alföldi kakastejes, de kisfalusi kakastejes lett. Az íze? Pazar volt! Pazar volt, mint mindig. Hogy jobb volt-e, mint máskor, azt nem tudnám megmondani, mindenesetre jó a tudat, hogy nem volt benne klór. És nem hallottam arról visszajelzést, hogy bárkinek is esetleg utána hasmenése lett volna. Úgyhogy ha tehetem, máskor is fogok kakastejes levest főzni. Remélem, a természet is regenerálódni fog a környéken, akkor pedig csak egy kellemes séta elmenni néhány palack vízért.
Hm, azért ezt az itteni patakból nem próbálnám meg. Viszont nem túl messze van egy forrás, viccesen nézne ki, ha ötven petpalackkal odamennék (lelkiismeretfurdalásom van, mert a világon bárhol megittam a csapvizet, de itt nagyon rossz, szóval vesszük)
VálaszTörlésPiszke, az Téged visszatart, hogy viccesen nézne ki??
TörlésKisfaluban régen nagyon finom volt a csapvíz, de a két évvel ezelőtti árvíz óta nem jó az íze. De még mindig inkább megiszom, mintsem hogy vizet vegyek.
Az nem tart vissza :) Teához, fôzéshez megy a csapvíz, de kávéfôzôbe meg sima ivásra palackos :(
TörlésAmikor kicsi lány voltam, én is alföldi lány voltam. Nagypapa felrakta a vizeskannákat a talicskára és mentünk az artézi kútra (merthogy akkor még nem volt vezetékes, pedig az már akkor is egy 600 éves város volt). Nem szerettem sem a húslevest, sem a teát, csak amit Nagymama főzött azzal a vízzel. Valami isteni ízt adott mindkettőnek. A kancsóban szinte barna volt a víz a benne lévő ásványi anyagoktól. Aztán később elkezdték ezt is klórozni, akkor ki is sárgult és minden nyáron csalánkiütést kaptam tőle. Akkor már sem a húsleves, sem a tea nem volt finom belőle. De azok a régi disznóvágási orjalevesek még ma is legendásak a családban. Ja, és nekünk is volt saját titkos kolbászreceptünk meg füstölőnk is. Mostmár sajna nincs. De majd lesz. A putriban. Egyszer:-)
VálaszTörlésA kolbászrecept ugye még megvan? Mert a putri már megvan hozzá.
Törlésszerintem sokáig forralod, és így ami ártana azt kifőzöd belőle. és ahogy írtad, nem volt klóros :)
VálaszTörlésAz nem kétséges, hogy sojáig forralom, a jó húsleves nagyon sokáig fő gyöngyözve :)
TörlésÉn havonta egyszer a Pilsből hordom. Egyszerre olyan 80 litert szoktam.
VálaszTörlésDe láttam már ott olyan srácot is,akinek a Marutijában csak a vezetőülés volt benne, a többi helyet mind pillepalackokkal töltötte ki.
Ezt úgy érted, hogy Nálad a kakastej egyenlő a Pils sörrel? :D
Törlés